bejegyezte: Szig Rendszergazda | Comments

Új könyveink listája

Könyvtárunkba a következő új könyvek érkeztek:

Ifjúsági szépirodalom:

Sebastien de Castell: Az ​áruló pengéje
Tristia királya halott. Egykor az országot törvénytudó elit harcosok, az uralkodó Öregkabátosai járták, hogy fenntartsák a rendet, amíg szélnek nem eresztették őket. Falcio Val Mond és két vándorbíró társa, Kest és Brasti ezekben a zűrzavaros időkben testőrként biztosítanak kíséretet egy nemes úr számára, aki viszont nem hajlandó kifizetni őket. Megbízójuk holtan fekszik a padlón, a gyanú rájuk terelődik.

 

 

Adam Christopher: Dishonored ​– A képmások ura
A ​többszörös díjnyertes dark fantasy videojáték különleges világa regényben is életre kel!
Emily Kaldwin császárnő kettős életet él Dunwallban: az uralkodói teendői mellett apja, Corvo Attano képzi a lopakodás, harc és orgyilkosság művészetében. A birodalom ismét sötét idők elé néz: nemrég egy titokzatos férfi érkezett a városba, és a Bálnavadászok élére állt, méghozzá olyan képességek birtokában, melyeknek a létezése már éppen kezdett feledésbe merülni. Emily és Corvo életre-halálra folyó hajszába veti magát: ha nem lebbentik fel a fátylat rejtélyes ellenségükről, akkor minden igyekezetük dacára bekövetkezik az elkerülhetetlen pusztulás.

 

Szakirodalom:

Balás Emőke: A jobb kéznek mindig szabadnak kell lennie kézfogásra – Sümegi Vilmos 7 élete
Sümegi Vilmos – újságíró és lapkiadó, országgyűlési képviselő és mecénás, a Balaton lelkes apostola és a Tulipán-mozgalom rendíthetetlen támogatója, kurucos hazafi, aki haláláig Kossuth Lajos katonájának tartotta magát. Látta miniszterelnökök bukását, Ferenc József halálát és az utolsó magyar király, IV. Károly beiktatását. Ott volt a Magyarország című lap alapításánál, és mindannyiszor, amikor négy és fél évtized alatt ki kellett állni a sajtószabadságért, felszólalt. Egy páratlanul színes és sokrétű életpálya bontakozik ki ennek a korabeli fényképekkel és karikatúrákkal gazdagon illusztrált kötetnek a lapjain, amelyet a főhős dédunokája, R. Balás Emőke állított össze évtizedes kutatásai nyomán Illényi Balázs segítségével.

 

Alain Minc: A ​káosz kontinense?
Alain Minc politikai és gazdasági tanácsadó, üzletember és esszéíró, a Francia Becsületrend lovagja, a szellemi élet befolyásos, ám megosztó személyisége, botrányhős és több bestseller szerzője, akit egyesek méltatnak, mások nem kedvelnek sajátos stílusa miatt.

 

 

Lábass Endre: Árnyékkereskedő
E három könyv a szerző legnagyobb utazása lett. Lábass Endre, író, festő, városfényképész, a kilencvenes évektől dolgozott az Árnyékkereskedő három kötetén – tehát van olyan fejezet, amit az Ördögpadláson írt, és vannak, amiket egy hatalmas könyvtár gerendái közt, az égben. E könyv maga is egy szerkezet – egy szőttes – kísérlete, az ezer év brit irodalmából és az angol nyelv közvetítésével elérhető világirodalomból fordított szövegek és a köréjük épített írások rendszere, melynek lényegi eleme az Üvegszigetet, a Varázscsomót és a Mutabort szorosan összekötő lábjegyzet-hálózat is.

 

Alister E. McGrath: Ebéd C.S. Lewissal

Alister McGrath könyvével egy meghívást nyújt át nekünk: üljünk le együtt, hármasban C. S. Lewisszal, és beszélgessünk az élet nagy kérdéseiről, dilemmáiról egy közös ebéd mellett. Fedezzük fel, miként vélekedett Lewis barátságról, mennyről, a hit mellett szóló érvekről, a történetmesélés erejéről, s még számos kérdésről!

 

 

Gy. Horváth László: Japán kulturális szótár

Az 1999-ben megjelent kiadás második, jelentősen bővített új változata reagál az azóta felbukkanó és hazánkba is eljutó jelenségekre, mint például a j-pop vagy a manga, de továbbra is ezernél több szócikk segíti a tájékozódást a japán kultúrában, minden létező témakörben: történelem, ipar, nyelv, étkezési szokások, ételek, tradíciók, látnivalók, ruházat, művészet, illem, furcsaságok és érdekességek.
Az eltelt majdnem húsz esztendőben új fogalmak születtek, személyek haltak meg, neves épületeket bontottak le, vállalatok csuktak be vagy fuzionáltak, templomokat gyújtottak fel őrültek – de Japán továbbra is ugyanaz a csodálatos kultúrájú, izgalmas hely maradt.

 

Bónis Ferenc : Life on Track Zoltán Kodály

A neves zenetörténész, Bónis Ferenc korábban már megalkotta Bartók Béla reprezentatív életrajzát az Élet-képek (200621173) című kötetben. Valami hasonlóra vállalkozott, amikor Kodály Zoltán születésének 130. és halálának 45. évfordulójára megírta az Élet-pálya: Kodály Zoltán (201230267) című, méreteiben és terjedelmében is tekintélyes kötetet, melynek angol fordítása a jelen kiadvány.

 

 

Művészettörténeti tanulmányok Tóth Sándor emlékére
A kötet szerzői a magyar középkori művészettörténet egyik legkiválóbb kutatójának, az egyetemen évtizedeken keresztül tudósok sorát nevelő, 2007-ben meghalt Tóth Sándornak állítanak emléket. Egyszersmind arra a kérdésre is választ kívánnak adni, hogy a jelenlegi nem túlzottan kedvező időben jut-e még elegendő figyelem, erő és kitartás a múlt kutatására, vannak-e aktuális és érdekes témái, általában véve van-e mondanivalója a mai magyar művészettörténet-írásnak. Amint Marosi Ernő fogalmaz a kötet zárszavában, “Tóth Sándor azért hiányzik, mert jelenléte a 20. század utolsó harmadában a magyar középkorkutatás- és oktatás egyik legfontosabb feltétele volt.

Tengelyi László: Őstények ​és világvázlatok
A ​mítosz és a vallás az átlátható környezeti világban rendezkedik be, miközben a filozófiai világvázlat a közvetlen környezeten túli világot mint olyant célozza meg.
Egy filozófiai világvázlat végtelen eszme, amelyet véges sok – egymás közt egybehangzó – tapasztalat támaszt alá.
Az általában vett emberi létezés történetiségének végső alapja nem más, mint a végesség és a végtelenség egybefonódása a világvázlatok paradox struktúrájában.

 

 

Horváth István: Szerkesztő a vészkorszakban I. – Illyés Gyula és a Magyar Csillag

Egy ​reményteljes, de hosszú munka egyik első eredményét tartja a kezében az olvasó. Az Illyés Gyula hagyatékában fennmaradt, mindeddig feldolgozatlan, páratlan gazdagságú levelezések sok évtized irodalmi életének, eseményeinek, barátságainak lenyomatát őrzik. A most megjelentetett anyag a második világháború időszakát és annak előzményeit állítja a középpontba. Horváth István kötetében tanulmányok füzérén át vezeti az olvasót, és mutatja be Illyés Gyula és zsidó írók levelezését, feltárva keletkezésük körülményeit és a hátterükben húzódó, sokszor megrázó, élettel teli történetüket.

 

Horváth István: Szerkesztő a vészkorszakban II. – Levelek Illyés Gyulához 1935-1945

A ​soá árnyékában a magyar irodalom zsidónak született, vagy adminisztratív úton zsidónak tartott szerzőit fokozatosan kiszántották a természetes televényből, ahol éltek és tehetségükkel meggyökeresedtek. Számukra, ezekben az apokaliptikus időkben a szinte egyedüli nyugodt, veszteglő kikötőt a Nyugat, s majd utódja a Magyar Csillag jelentette. A folyóirat, amelynek hasábjain egyenlőek maradhattak, mint állampolgárok (noha ez a viszony már a magyar állam esetében nem állt fent), s ahol emberségük esszenciája: irodalmi alkotásaik emberi (szellemi) fogadtatásra találtak. A szerkesztő Illyés Gyula volt.

 

Tér, tudomány, történet

A ​tér kategóriája a társadalomtudományok széles spektrumában fontos tematikus rendezőelv, egyes természettudományokban pedig mindig is centrális helyet foglalt el. De mit is jelent konkrétabban mindez a különféle diszciplínákban? S vajon miképp kapcsolhat össze eltérő területeket a térbeliség vizsgálata? A kötet írásai a földrajz, a történelem, a szociológia, a jogtudomány, a matematika és a filozófia területe felől közelítik meg a tér fogalmának értelmezési lehetőségeit és a térbeliség konceptualizálásnak jelentőségét.

 

Szépirodalom:

Bárdos József: Irodalmi balkézikönyv

A könyv kapcsán Karinthy jut eszünkbe: az, hogy a szerző az Így írtok ti harmadik évezred eleji eresztését teremtette meg. Mégpedig a nagy elődhöz méltóan. A parodizált klasszikus és jelenkori írók, költők munkáinak – mellesleg általában a magyar- és világirodalom – fölényes ismeretében, kellő mennyiségű humorral és szarkazmussal (ez utóbbi a szerző szerint „erőteljes illatú, gyakran csípős, fül- és orrsértő költői eszköz”). Az irodalomban jártas olvasó azonban a frappáns, szellemes paródiák mintegy előszavaként egy „ba-lek-szikont” is fellapozhat (fenti idézetünk ebből származik), amely garantáltan megnevetteti, jobbik esetben (ha manapság egyáltalán van erre igény) el is gondolkoztatja.

 

Bárdos József: Kísértetregény

Kísértetregény – igazi szellemmel. Krimi – nem egészen igazi halottal, Agatha Christie modorában. A szerző briliáns humorral megírt, a hasonló témájú mai sikerkönyveket parodizáló történetei ugyanis csak ürügyként szolgál arra, hogy egészen másról, nagyon is komoly dolgokról essék szó, hogy bevezessen az írói alkotás gyötrelmeibe, a könyvkiadás rejtett bugyraiba, egy kisközösség és egy kisváros rosszindulatú pletykáinak légkörébe, a nő-férfi kapcsolat rejtelmeibe, miközben nagyon sokszor jóízű nevetésre ragadtatja az olvasót.

 

Jókai Anna: Átvilágítás

A Kossuth-nagydíjas író Szent Ágoston vallomásaihoz hasonlóan saját életútjával szembesíti önmagát s az olvasót. Öniróniával, hittel, történelmi tisztánlátással megírt, rendkívüli új regény született.

 

Jókai Anna: Ne féljetek

Jókai Anna Kossuth-díjas író könyve az öregedés és a halál regénye, ugyanakkor a négy főhős életének teljes spektrumát öleli fel. Bár a legjelenebb jelenben végződik, az egyes sorsok múltja is megelevenedik: a Horthy-Magyarország, a személyi kultusz, a puha diktatúra esztendei, majd a rendszerváltás reményei és csalódásai, 1997-ig. Két asszony és két férfi története, de a gyermekek, unokák, ősök története is.

 

Jókai Anna: Szegény Sudár Anna

Mi ez a könyv? Napló. Dokumentum. Vallomás. A fizikai nyomorról. A lélek gyötrelmeiről. A szellem erejéről. Egy azúr-szerelem története. Utolsó kiáltás. Kicsoda Szegény Sudár Anna? Egy asszony Erdélyből. Mikor élt? Ma él – a legsebzettebb jelenben. Ma még él! Holnap? Remény a reményre: A büntető-éltető nyílvessző valószínűleg úton van, bárha még süvítését sem halljuk. Elsőként született, hiteles szépirodalmi ábrázolás a mai, romániai magyarság mindennapjairól.

 

 

Kölcsey Ferenc minden munkái: Levelezés IV. – 1845-1836

Kölcsey Ferenc levelezésének negyedik kötetével folytatódott a Kölcsey Ferenc minden munkái sorozat alsorozata, a levelezésé, melyre a meglehetősen terjedelmes, részben publikálatlan vagy a korábbi közlésekben hiányos szövegek kritikai feldolgozása, illetve kiadásra való előkészítése után került sor. E munkálatok során az anyaggyűjtés, a könyvtári, kézirattári, levéltári források felkutatása és a lehetőségig teljes levélgyűjtemény összeállítása, másolása, ismételt szövegegyeztetése meglehetős mértékű kutatást igénylő tárgyi és nyelvi magyarázatokra szorul.

 

Karinthy Frigyes: Szatírák IV. – 1920-1927

Kötetünk az 1920 és 1927 között, túlnyomórészt kötetben eddig meg nem jelent írásokat tartalmazza.Az összegyűjtött anyag rendkívül gazdag témáját és műfaji, formai megoldásait tekintve egyaránt. Karcolat, szatíra, humoreszk, anekdota, kisesszé, glossza, rengeteg sziporkázó ötlet, komikus asszociáció teszi roppant olvasmányossá a voltaképpen történelmi olvasókönyvnek is fölfogható gyűjteményt. A kötetben egy igazi újdonsággal is találkozhat az olvasó: Karinthy Frigyes az egyik írásához rajzokat is készített, amelyek értelmezik a szöveget. Kép és szó csak együtt érthető és értékelhető. A rajzok 1989 előtt a cenzúra áldozatául estek, s nélkülük jelent meg az írás, noha így teljességgel érthetetlen maradt.

 

Karinthy Frigyes: Szatírák V. – 1928-1929

A sorozat 22. darabja az előző szatírakötetek folytatásaként az 1928-ban és 1929-ben eddig kötetbe túlnyomórészt még össze nem gyűjtött anyagból áll. Karinthy Frigyes érdeklődése roppant széles körű volt: a relativitáselmélettől a bicsérdizmusig és a divatos téveszmékig minden, így a politika is érdekelte. A mai olvasó számára ilyenformán ezek kordokumentumok is, mondhatni élvezetes történelmi olvasókönyvek, főleg azért, mert az író egyéniségének megfelelően nem tűrt műfaji szabályokat és nyűgöket, fölszabadultan sziporkázott.

 

Karinthy Frigyes: Szatírák VI. – 1930

Karinthy Frigyes 1930-ban megjelent szatíráit, publicisztikáját tartalmazza ez a kötet. Jó részük ismeretlen az olvasó előtt. Az író természetének megfelelően nem tűrte sohasem a műfaji kötöttségeket; a szatíra ilyenformán összefoglaló műfajmegjelölés, amely jelent humoreszkszerű novellát, tárca-szatírát, parodisztikus elmefuttatást vagy ironikus hangvételű esszét. Éppen ez a sokarcúság, műfaji gazdagság teszi lebilincselővé írásait.

 

Karinthy Frigyes: Szatírák VII. – 1931

Karinthy Frigyes számára 1931 volt a rövidpróza műfajában a legtermékenyebb esztendő. Karinthy temetésén Móricz állítólag azt mondta: ez a barom volt közöttünk az egyetlen zseni. Az igazság az, hogy akadt még köztük néhány: Ady, Kosztolányi s maga Móricz is, de az kétségtelen, hogy Karinthy zsenialitása minden műfajban, kiváltképp a rövidprózában is megnyilatkozik. E gyűjtemény is olyan sziporkázóan szellemes, változatos, színes írásokat tartalmaz, amelyek legjobb műveivel is fölveszik a versenyt.